Mi történik a szervezetünkben, amikor allergiás reakció lép fel?

Napjainkra az allergia pontos előfordulási gyakoriságára vonatkozóan nehéz pontos adatokhoz jutni, hiszen a betegeknek csak kis része fordul orvoshoz, sokan önállóan keresnek a patikai lehetőségek közül terápiás megoldást a panaszaikra. Azt azonban több tanulmány is bizonyítja, hogy az allergiás betegek száma az utóbbi évtizedek folyamán jelentősen megnövekedett a világban és Magyarországon is.

De tudjuk-e, hogy pontosan mi történik, amikor szervezetünk allergiás reakcióval válaszol? Egyáltalán miért reagálnak egyesek olyan intenzíven valamire, ami mások számára teljesen ártalmatlan?

Az allergia kialakulásáért az allergéneket hibáztathatjuk, habár számos ilyen anyag a természetben hétköznapi módon is előfordul (pl. pollen, táplálék alkotórész, házipor), és nem is feltétlenül okoz különösebb problémát, vagyis nem feltétlenül jelent valós veszélyt ránk nézve.

Ami a kellemetlen tüneteket mégis kiváltja, az maga az immunrendszerünk, amely tévesen komoly kockázatként érzékelheti ezeket az anyagokat, és erős védekezésbe kezd ellenük, gyulladásos válaszreakciót produkálva.
Az ilyen, allergiás válaszreakciót kiváltó anyagokat összefoglaló néven allergéneknek nevezzük.
Az allergia tünetei pedig immunrendszerünk válaszainak nyomán alakulnak ki, így nehezítve meg mindennapjainkat az allergiás tünetekkel.
Az allergia tulajdonképpen az immunrendszerünk „tévedésének” következménye.

Az allergia kialakulásáról

Az allergia kialakulását számos faktor befolyásolhatja: a genetikai hajlam; a minket érő környezeti hatások, az életmódunk, de akár lelki tényezők is.

A folyamat az allergénnel való találkozással kezdődik – bár előfordulhat az is, hogy a tüneteket kiváltó anyaggal szervezetünk korábban már számos esetben kapcsolatba került, de valamiért mégsem reagált rá. Majd egyszer csak – a szakemberek számára is sokszor ismeretlen – változás történik a szervezetben, és testünk „támadásként” kezdi érzékelni a korábban ártalmatlannak vélt allergént, ezért védekezésbe kezd ellene.
Ekkor az immunrendszer „tanulmányozni” kezdi az allergén elemet, és úgynevezett antitesteket (ellenanyagokat) hoz létre ellene, amelyek segítenek megvédeni a szervezetet a behatolóktól, vagyis az ártalmasnak vélt molekuláktól.
Ezt követően, amikor újra találkozunk az allergénnel, immunrendszerünk működésbe lendül, az antitestek felismerik a károsnak ítélt anyagot, és gerjeszteni kezdik az allergiás tünetek kialakulását.

Így válunk érzékennyé az adott allergénre, és tüsszögéssel, orrfolyással, orrdugulással, vörös szemekkel, köhögéssel, bőrkiütéssel, vagy egyéb más tünettel reagálhat szervezetünk az általa veszélyesnek ítélt allergiát kiváltó anyagokra.

Mire lehetünk allergiásak?

Ha a fenti folyamatot jobban átgondoljuk, akkor be kell látnunk: tulajdonképpen bármire, hiszen nem tudhatjuk, hogy immunrendszerünk – sokszor indokolatlanul – mit tekint majd szervezetünket veszélyeztető tényezőnek. A leggyakoribb allergiák és allergiás tünetek a következők:

  • Szenvedhetünk szénanáthától, melyet leggyakrabban növényi pollenek vagy gombák spórái okoznak és jellemzően kora tavasztól késő őszig jelentkeznek a tünetei.
  • Egész éven át tarthatnak a légúti allergiás tüneteink, ha házipor-atkára vagy állati szőrre vagyunk érzékenyek. Ilyenkor a tüsszögés, orrfolyás/orrdugulás, orrviszketés tünetei nemcsak a tavasztól őszig tartó ún. allergiaszezonban kínozhatnak minket, hanem sajnos egész éven át.
  • Tapasztalhatunk ételallergiát, amikor valamilyen táplálék összetevőjével szemben lép fel a testünkben gyulladásos válaszreakció.
  • A keresztallergia jelensége is gyakori, ilyenkor a keresztallergiát kiváltó anyagok kémiai szerkezete nagyon hasonló az allergiát kiváltó anyagéhoz, ezért a szervezet nem tud különbséget tenni a két anyag között, így bármelyikkel találkozva hasonló allergiás reakciókat produkál. Ilyen például, amikor a parlagfűre allergiás betegeknél a görögdinnye vált ki szénanáthás tüneteket.
  • Jelentkezhet bőrallergia, mely ekcémával vagy csalánkiütéssel is járhat, és okozhatja számos anyag, amely szervezetünkkel érintkezik, vagy a szervezetünkbe kerül.
  • Ezen felül lehetünk allergiások például gyógyszerek bizonyos összetevőire, rovarcsípésre és tulajdonképpen bármire, amit immunrendszerünk éppen károsnak ítél.

A pontos diagnózis felállítása, a betegség megállapítása és a tünetek kezelése elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy az allergiával küzdők is teljes életet élhessenek, folyamatosan felbukkanó kellemetlenségek nélkül.
Az Allegra gyógyszercsalád tagjai átfogó segítséget nyújthatnak a szezonális allergia tüneteinek hatékony, gyors és tartós kezelésében, komplex megoldást kínálva a különböző panaszokra.

Vény nélkül kapható gyógyszerek.
Hatóanyagok: Allegra ill. Allegra Forte: fexofenadin; Allenasal: xilometazolin; Alleopti: nátrium-kromoglikát.

SAHU.CHC.16.04.0168b
Lezárás dátuma: 2016.05.31.