Kivörösödött, viszkető és könnyező szem! Mit tegyek?

Az allergiát okozó anyagok hatására kialakuló kötőhártya-gyulladás egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy szerencsére nem fertőz, azonban hatékony kezeléssel jelentősen csökkenthetjük a kínzó tüneteinket! Sajnos statisztikák szerint a világon körülbelül 400 millió (!) ember szenved valamilyen allergiától1, így a tavaszvárók között szép számmal akadnak olyanok, akik tudatosan készülnek fel ilyenkor az allergiaszezonra is.

Definíciója szerint az allergia a környezetünkből az emberi szervezetbe kerülő egyébként ártalmatlan (pl. táplálék alkotórész, pollen, házipor), vagy kevésbé kóros (pl. rovarcsípés), illetve szintetikus (pl. gyógyszer) anyagokra adott azonnali vagy krónikus gyulladási válaszreakció2, melynek kialakulásában az immunrendszer szabályozási rendellenessége játszik közre2. Az allergia tulajdonképpen az immunrendszer „tévedésének” következménye3. Tavasszal a pollenre, fűfélékre érzékenyek szenvednek az allergiás panaszoktól. Egyik leggyakoribb tünet ilyenkor a könnyezés és a szemviszketés.

Allergiás kötőhártya-gyulladás

Az allergiát okozó anyagok hatására kialakuló kötőhártya-gyulladás egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy szerencsére nem fertőz! Tavasszal megjelenő válfaját okozhatja valamilyen szezonális allergén: általában fák, fűfélék és gyomnövények pollenjei; másik változata egész évben tart, valamilyen nem-szezonális allergén, pl. penész, poratka vagy állatszőr jelenlétének következtében.

Az allergiás időszak alatt, az allergén hatására a sejtekből felszabaduló kémiai anyagok (legismertebb ezek közül a hisztamin) hatására jelentkezik a viszketés, továbbá az erek kitágulnak, belőlük folyadék kerül a szövetekbe, így alakul ki a kellemetlen könnyezés, szemhéjduzzanat és a szem kivörösödése is.

A könnytermelés a szem védelmét szolgálja:

  • védi a szemet a kiszáradástól
  • megkönnyíti a pislogást
  • az éles látás egyik feltétele, hogy a tiszta folyadék határfelületet képezzen a szem és a levegő között
  • védi a szemet a fertőzésektől, mivel speciális immunfehérjéket tartalmaz

Jó tanács: Viszkető szemet soha ne dörzsöljünk! Az irritált terület dörzsölésével csak még rosszabb lesz a helyzet, fokozzuk a gyulladásos anyagok felszabadulását!

Szemviszketés, könnyezés kezelése

Bár a tünetek az allergén távollétében enyhülhetnek, kezelés helyett elsődlegesen inkább a megelőzésre fektessünk hangsúlyt. Aki tudja magáról, hogy mely allergénre érzékeny, ilyen vagy olyan fajta allergiában szenved, már előre felkészülhet a nehéz időszakra!

Az allergiás szemtünetek ritkán jelentkeznek önmagukban, általában más allergiás reakció is kíséri megjelenésüket, például szénanátha, vagy allergiás bőrtünetek is. Ilyenkor a kezelésre általában antihisztamint (pl. Allegrát®) alkalmaznak. Az Allegra® hatóanyaga a fexofenadin-hidroklorid, amely a második generációs antihisztaminok új csoportjába tartozik. Az Allegra® család recept nélkül kapható készítményeit abban az esetben javasolt alkalmazni, ha a szezonális szénanátha tünetei közül legalább kettőt egyidejűleg észlelünk magunkon. Így oda kell figyelnünk a szemviszketésre, könnyezésre, orrdugulásra, torokviszketésre, orrviszketésre és a tüsszögésre is! Ezek ugyanis a szezonális allergia legtipikusabb tünetei! Amennyiben a szemtünetek makacsul megmaradnak, vagy nagyon zavaróak, érdemes szemcseppel is kiegészíteni az allergiakezelést! Erre kínál megoldást az Allegra® család legújabb tagja, az Alleopti® szemcsepp, amely hatékony segítség az allergiás kötőhártya-gyulladás tüneteinek enyhítésére, akár szezonálisan, akár az allergia szezontól függetlenül jelentkező allergiás szemtünetek esetén is.

Mikor nem allergia?

A kötőhártya-gyulladás a leggyakoribb szembetegségek egyike mind gyermek-, mind felnőttkorban. Az allergiás kötőhártya-gyulladás mellett szól, ha más allergiás betegséggel együtt fordul elő: a szénanáthások 40-80%-ának allergiás kötőhártya-gyulladása is van. A tünetek jelentkezése mindig kétoldali, és jellemző, hogy viszketés is kíséri. Hasonló panaszokat okozhat a száraz szem szindróma is. A fertőzéses eredetű kötőhártya-gyulladás általában az egyik szemen kezdődik (utána terjed a másikra is) és nem kíséri viszketés.4 Ezekben a betegségekben egészen más kezelés szükséges, ezért fontos a pontos diagnózis.

Forrás: 1. Bousquet J et al. Allergy 2007;62:216-223. 2. Temesvári E. et al. Gyakorlati allergológia. 2009; 9. 3. Pawankar R et al. WAO Journal. 2008;(Suppl.1):S4-S17. 4. MSD Orvosi kézikönyv. 2009; 889-894. és 899-900.