Printed From:

Pollenszótár

Éger

Februártól április közepéig-végéig virágzó fa, Magyarországon az egyik legrégebbi őshonos fajtánk, általában vízpart mellett és láposok közelében található. Szélbeporzású és nagy mennyiségű pollent termel, de ritkán vált ki allergiás reakciókat. Az égerpollenre érzékeny személyeknek februártól áprilisig javasolt elkerülni a nedves területeket.

Feketeüröm

Míg gyógynövényként teája kiváló étvágyjavító, görcsoldó, idegerősítő hatású, addig a fekete üröm pollenje az egyik legerősebb allergén: nagyon sok, intenzíven allergizáló pollent enged szabadon augusztus elejétől, egészen október közepéig.

Fenyők és citrusfélék

A díszfenyők és citrusfélék gyakran okai enyhe allergiás megbetegedésnek.

Fűkeverék

Számos faj tartozik ebbe a kategóriába, pl a csomós ebír, réti komócsin, angol perje, réti perje, franciaperje, rozs, réti csenkesz, borjúpázsit, tarackbúza, ecsetpázsit, pelyhesselyemperje, csillagpázsit vagy a puha rozsnok.

Fűz

A tavasszal virágzó fűz pollenje ragacsos és nehéz, a szél helyett ezért a rovarok szállítják szaporítóanyagát. Veszélyt a lakásokban jelent: a vázába tett barkák allergiát is eredményezhetnek.

Gyomnövények

A gyomnövény kifejezés számos – többségükben évelő, és évente többször termő – nemzetségbe és fajba tartozó növényet takar. Virágzáskor könnyen elterjednek a levegőben, allergizáló hatásuk rendkívül erős. A csalán májustól szeptemberig virágzi, a szélben keringő pollenje és az útifű is allergiát okozhat. Az útifű májustól egészen késő októberig virágozhat. Allergén hatása van még a vadsóskának, a libatopnak és a disznóparéjnak, illetve a gyermekláncfű virágpornak is.

Juhar

Hat faja közül négy őshonos, keresett faipari alapanyag, nem jelentősen allergén. Az Észak-Amerikából származó, márciustól májusig virágzó, díszfának számító zöldjuhar, pollenje közepesen erős allergén, Egyes díszfaiskolákban színes leveleik miatt árulják annak ellenére, hogy kertészeti alkalmazása nem javasolt:, hiszen pollenje allergén, és az amerikai fehér szövőlepke gazdanövénye is.

Mogyoró

Hazánkban a mogyorónak két elterjedt fajtája is van, a fölfimogyoró (vagy amerikai mogyoró) és a Magyarországon is őshonos, cserje formájú ún. európai mogyoró. Mindkettő kapcsolatba hozható az allergiával.
Az európai (vagy közönséges)mogyoró és a (hasonló termést adó, nálunk nem őshonos, hanem díszfaként parkokba ültetett) törökmogyoró virágoznak a legkorábban. Porzós barkáik nagy mennyiségű allergént tartalmaznak, de szétszórt elhelyezkedésük miatt a kevesebb problémát okozó pollenek közé soroljuk.  A mogyoró pollenallergia szénanáthás tüneteket okoz.

Termésük, az édesiparban is kedvelt mogyoró ezzel ellentétben valódi ételallergiát okoz, rendszerint ajak- és nyelvduzzanat formájában helyi-, vagy csalánkiütés formájában szisztémás tüneteket válthat ki. Keresztallergia lehet dióval.

Nyári gyom

A nyári gyomok, mint a disznóparéj, a libatop, az egyszikűek közül pedig a kakaslábfű és a muharfélék tömegesen kelnek ki a nyár közepétől.

Nyárfa

Enyhe allergiát okozó, szélbeporzású növény. Virágzás idején – az intenzív magszőr kibocsátás miatt – belégzéskor torokviszketést, köhögést és fulladást okozhat, szembe jutva pedig könnyezést, vörösödést. Orrba kerülve tüsszögést, orrfolyást eredményezhet. 

Nyír

A hazánkba betelepített – eredetileg skandináv országokban őshonos – nyírfa pollenje igen agresszív. Rendkívül sok pollent termel, ezért az erre érzékenyeknek nagyon javasolt elkerülni. Március elejétől május közepéig okozhat panaszokat.

Parlagfű

Augusztusban és szeptemberben Magyarországon minden ötödik ember a parlagfű allergiától szenved.

Eredetileg Amerikából érkezett, gabonával keveredve, de agresszivitása és szívóssága révén egész Európában elterjedt. A parlagfű Magyarországon mintegy ötmillió hektár területen fordul elő, ebből 700 ezer hektár erősen fertőzöttnek számít.

Szélbeporzással szállítja, évente több ezer tonnának megfelelő pollenjét. A mélyebb rétegekbe leszántott magok a talajtakaró védelmében akár 30-40 évig is csíraképesek maradnak, amelyek talajmozgás következtében a felszínre kerülve újra növekedésnek indulnak. A fészkesvirágú gyom az elhagyatott területeken is képes teremni. A parlagfű allergia legfőbb tünetei a szem viszketése, könnyezése, a folyamatos tüsszögés, orrfújás, de az igen agresszív pollen a szénanáthán túl, kötőhártya-gyulladást, de akár asztmás rohamot, bőrgyulladást is okozhat. Augusztus második hetétől október közepéig-végéig 7-8 milliárd virágporszemet enged a levegőbe, irtása társadalmi érdek, mára már törvénybe foglalták szabályozását.

Platán

A platán április-május hónapban virágzik, de mivel igen ritka, pollenje pedig nehéz, emiatt tüneteket csak a platánfákkal övezett utcákon, nagyobb parkokban okoz.

Pollen

Virágok szaporító szervének hímivarsejtje, az allergia okozója. Levegőben terjed, gyakorlatilag elkerülhetetlen a találkozás vele. Az allergiát okozó növényeknek különböző csoportjai vannak: allergiát okozhatnak a fák, fűfélék és egyéb gyomnövények porai.

Tölgy

Az április, május környékén virágzó tölgy kevés pollent termel, ám hazánk erdeiben nagy számban fellelhető, ezért könnyen fokozódhat az allergén hatása az arra érzékenyekben.